ZöldDiák - zöld hírek diákszemmel: Az év madara 2012.

ZölDiák – zöld hírek diákszemmel
Az év madara 2012-ben az egerészölyv
Erre az évre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület három fajt ajánlott az év madarának. Az egyesület – a madárbarátok szavazatit figyelembe véve – hozta meg döntését: 2012-ben az év madara az egerészölyv lett.
Az egerészölyv (Buteo buteo) a madarak osztályának vágómadarak-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj.

Európa, Ázsia nagy részén költ, előfordul egészen a Bering-tengerig. Testhossza 50-57 cm, szárnyfesztávolsága 110-130 cm-es. Az egerészölyv nehéz, közepes vagy nagy termetű, széles szárnyú és rövid farkú madár. A tojó nagyobb és testesebb a hímnél.  Színezete változó, a sötétbarnától a majdnem fehérig terjed, ami egyedülálló az európai ragadozó madarak között. Az egerészölyv vagy kerítéskarókon vagy oszlopokon ül, vagy a felszálló légáramlatokon kering, de gyakran látni a nyílt kultúrtájak és erdőszélek felett vitorlázni, ilyenkor szárnya enyhe „V” alakban felfelé hajlik. Nyávogáshoz hasonló kiáltásokat hallat. Gyenge lábaival és rövid karmaival az egerészölyv csak kis állatokra vadászhat, legfeljebb mókusméretű állatokat ejt el, főként pockokat fog, de gyíkokat, kígyókat, madárfikákat és rovarokat is eszik. Az északon élő egerészölyv vonuló madár, téli szállásairól áprilisban tér vissza költőterületeire. Gallyakból építi fészkét fákra vagy sziklapárkányokra, általában az előző évi, maga építette fészkét használja újra. A madár költőterülete felett nászrepülést mutat be, nagy magasságokban köröz és zuhanórepülésekben száll alá. Többnyire április végén rakja le 2-5 tojását, kotlási ideje 33 nap. A költés alatt és a következő néhány napban a hím hordja a táplálékot a fészekhez. Amikor a fiókák első fedőtollai kibújnak, mindkét szülő vadászni indul. Június vége felé a fiókák kirepülnek. Az első hetekben az ágakon ülve szüleik tovább etetik őket, ebben az időszakban hangos kiáltozással hívják fel magukra a figyelmet. Augusztusban, a vonulás kezdetekor a fiatal madarak kóborolnak vagy dél felé vonulnak, a felnőttek Közép-Európában maradnak. Hazánkban az egerészölyv a leggyakoribb és legelterjedtebb ragadozó madár, 3000-5000 pár él itt. Magyarországon védett, eszmei értéke 10.000,-Ft.  
Ha láttál már egerészölyvet, várjuk élménybeszámolóitokat az iskola címére!

Forrás: Természetbúvár 66. évfolyam 2011/6. szám, Wikipédia

 

Bezdán Dóra és Tóth Adrienn 7.a osztályos tanulók