ZölDiák – zöld hírek diákszemmel: Komposztálás a kertekben

 

A komposztálás egy olyan biológiai folyamat, amely a hulladékok, a melléktermékek szerves anyagait humuszszerű anyaggá alakítja át. A mezőgazdaságban – különösen a kertészetekben – régóta ismert és alkalmazott módszer. A komposzt az a morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyag, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások mellett (oxigén, megfelelő nedvességtartalom). Komposztálható anyagok:


-    konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű, tojáshéj (összetörve);
-    háztartási hulladékok: kezeletlen papír, pamut rongy;
-    kerti hulladékok: gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek, egyes gyomnövények (amennyiben még nem hoztak magot);
-    egyéb hulladékok: kartonpapír, fa, hamu, elhervadt virágok;
-    növényevő állatok ürüléke.
Olyan komposztálót válasszunk, amelyik közvetlenül a talajra helyezhető, biztosítva ezáltal az átjárhatóságot a talajlakó élőlények és a komposzt között. Célszerű a talajra először egy fakéreg (mulcs), szalma vagy gallyakból álló réteget rakni, ez biztosítja majd rétegek átszellőzését. Erre váltakozva kell konyhai és kerti hulladékokat tenni. A jobb eredmény eléréséhez néhány lapát földet, esetleg korábbról maradt komposztot szórjunk a rétegek közé. Ez azért hasznos, mert megköti a kellemetlen szagokat, és mert tartalmaz a lebontás szempontjából fontos mikroorganizmusokat, gilisztákat stb. Három-tizenkét hónap alatt érik meg a komposzt. A folyamatot úgy tehetjük gyorsabbá, hogy gyakrabban forgatjuk át a komposztot és közben rendszeresen rutinellenőrzéseket végzünk: körültekintően válogassuk ki a komposztálható nyersanyagokat, ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön bele idegen anyag, pl. üveg, fém, műanyag, veszélyes hulladék stb.; jól aprítsuk fel a nyersanyagokat; a nedves, „puha”, fehérje-dús zöld hulladékokat alaposan keverjük össze a száraz, „barna”, sok szenet tartalmazó hulladékokkal, hogy homogén kiindulási anyagot kapjunk; tartsuk nedvesen a komposztot; védjük a túlzott csapadéktól és a kiszáradástól egyaránt; forgassuk át a komposztot minél többször, annál jobb; a kész komposztot rostáljuk át.
Miért komposztáljunk?
-    Csökkenteni lehet a hulladéklerakókra, égetőkbe vagy a szennyvíztisztítókba kerülő szerves, hasznosítható hulladék mennyiségét.
-    Visszajuttatjuk a kerti és konyhai hulladékokat a természetbe.
-    A kertünkben termékenyebb lesz a talaj, több és egészségesebb növény terem.
-    Költségeket lehet megtakarítani azáltal, hogy kevesebb szemetet teszünk a gyűjtőedénybe, ezért ritkábban kell elvinni a kukát, és nem kell többé a gazdaboltból beszereznünk virágföldet, komposztot, hanem a kiskertünkben előállított anyagot használhatjuk fel.
-    Nem égetjük el az avart és a kerti hulladékot, így csökkentjük a légszennyezést és komposztot használunk tőzeg helyett. Ezzel is hozzájárulunk a környezet és a természet védelméhez.
Forrás: http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/komposzt.htm

az Algyői Zöld Diákparlament képviselői