Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDF 

Tantárgyankénti követelmények a tanév végén 1-8. évfolyamban

Magyar nyelv és irodalom

  1. 1. évfolyam:

Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.

  1. 2. évfolyam

Szóbeli és írásbeli közlések, utasítások megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszadás. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés a felnőttekkel és a társakkal való kapcsolatokban.

Feldolgozott szövegek megértésének igazolása: válaszadás kérdésekre, tartalom elmondása tanítói segítséggel. Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos felolvasása. A vers és a próza megkülönböztetése.

A magyar ábécé ismerete, szavak, nevek betűrendnek megfelelő sorba rendezése. A magánhangzók és a mássalhangzók megkülönböztetése; az időtartam helyes jelölése szóban és írásban. Szavak, szószerkezetek, két-három kijelentő és kérdő mondat helyes leírása másolással, tollbamondás után. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. 20 begyakorolt szóban a j/ly helyes jelölése.

Szavak szótagolása, elválasztása.

Szöveg tagolása mondatokra.

A kijelentő és a kérdő mondat felismerése, megnevezése, helyesírása.

A szótő és a toldalék felismerése, jelölése szavakban.

  1. 3. évfolyam:

Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A feldolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok szóbeli és írásbeli utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek felolvasása felkészülés után.

Öt-hat mondatból álló elbeszélő fogalmazás írása felkészülés után, ismert témákban. A fogalmazások tagolása. Egyéni tempójú, rendezett, tiszta íráskép. Az írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel.

Az igék, a főnevek és a melléknevek felismerése, megnevezése. A személynevek, állatnevek, a lakóhely nevének helyes leírása.

A begyakorolt szavak helyesírása a kiejtés szerint, a szóelemzés alapján. Egyszerű és összetett szavak elválasztása önállóan.

További 25-30 begyakorolt szóban a j/ly helyes jelölése.

  1. 4. évfolyam:

Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. Az udvarias beszédfordulatok használata a mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes, lényegre törő megfogalmazása szóban. Előzetes felkészülés után ismert tartalmú szöveg pontos, folyamatos, értelmező felolvasása, a szövegfonetikai eszközök használata. 15-20 soros szöveg önálló olvasása, a szövegértés igazolása feladatok önálló megoldásával: válaszadás, lényegkiemelés, jegyzet készítése. Magyar költők és írók nevéhez a megfelelő művek kapcsolása, alkotásaik címének felelevenítése.

Esztétikus, rendezett egyéni írás. Mondatok helyes leírása. A mondatfajták felismerése, megnevezése, helyes leírása.

A szavak szófajának megnevezése a tanult szófajok esetében. Az egyalakú szótövek, a tanult toldalékok felismerése, a szavak toldalékos alakjának helyesírása.

Az igealakok felismerése, az igekötős igék helyesírása ismert szavak esetében.

A tulajdonnevek fajtáinak helyesírása, a földrajzi név, intézménynév, címek, márkanevek, díjak nevének esetében a begyakorolt szavak helyesírása. A főnevek tárgyragjának, a többes szám jelének felismerése.

A melléknév, a számnév helyes írásmódja. A hibák javítása tanítói segítséggel, önellenőrzéssel. Adott témáknak megfelelő könyvek megkeresése, használata a könyvtárban.

Magyar irodalom

5. évfolyam

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására.

Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra.

Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).

Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni.

A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől, képes fogalmazást készíteni János vitéz alakjáról.

Képes értelmezni A Pál utcai fiúkban rejlő üzenetet. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, A Pál utcai fiúk), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.

Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.

 

6. évfolyam

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására.

Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra.

Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).

Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni.

A tanuló meg tudja fogalmazni, mi a különbség a megismert műfajok között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (Toldi, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.

Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.

7. évfolyam

A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit.

Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit.

Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére.

Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni.

Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára.

Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket. Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni.

Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat.

Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.

Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni.

 

8. évfolyam

A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit.

Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit.

Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére.

Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni.

Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket.

Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit.

Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni.

Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat.

Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.

 

Magyar nyelvtan

5. évfolyam

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására.

Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra.

Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).

Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni.

A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is.

A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.

Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni.

Képes az alapvető helyesírási szabályok felismerésére.

Ismeri a magyar hangok rendszerét és főbb képzési jellemzőiket.

Megfigyeli a szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggést.

Ismeri a szavak szerkezetét: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag.

6. évfolyam

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására.

Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra.

Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).

Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni.

A tanuló ismeri a tanult szófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, névmások, határozószó, igenév, viszonyszók ), általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is.

A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.

Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni.

Képes az alapvető helyesírási szabályok felismerésére.

Ismeri a magyar hangok rendszerét és főbb képzési jellemzőiket.

7. évfolyam

 

A tanuló legyen képes            a nyelv rendszerszerűségének elfogadására a mondattani és a szóalkotás módjaival kapcsolatos ismeretek alapján;

–  legyen jártas a tanultak értő használatában helyesírási, kifejező- és szövegértő képessége javítása érdekében;

–  legyen jártas mind aktívabb társas nyelvhasználatban, kisebb vitában;

–  tudjon tanulni, különböző információhordókat kezelni, belőlük adatokat keresni, azokat új helyzetben és céllal felhasználni;

–  legyen képes az irodalmi alkotásokban és a mindennapokban megismert helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek felismerésére, bemutatására, véleményezésére;

–  fogadja el a műalkotásokból eléje táruló világ fiktív voltát;

–  legyen jártas a zeneiség elemeinek és hatásának felismerésében, a formanyelv eszközeinek azonosításában;

–  legyen jártas az olvasott és feldolgozott lírai, epikai és a látott drámai művek olvasott részleteiről való beszámolásban (író, cím, a kor és a mű kapcsolata, szerkezet, cselekmény, jelentős, esetleg váratlan fordulatok, fő- és mellékszereplők);

–  ismerje a jellemzés módjait, tudjon készíteni egyszerűbb jellemzéseket;

–  tudja megkülönböztetni a műnemeket és műfajokat, mindkettőbe besorolni a tanult műveket;

–  legyen nyitott a játékos és humoros megoldásokra, különböztesse meg a humort az iróniától;

–  legyen kitekintése egy-egy korszak legfontosabb társadalom- és művelődéstörténeti törekvéseinek összefüggéseire.

 

8. évfolyam

A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit.

Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit.

Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére.

Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni.

Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában.

Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit.

Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.

Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.

Matematika

  1. 1. évfolyam:

–  tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján;

–  legyen képes a halmazok számosságának megállapítására;

–  használja helyesen a több, kevesebb, ugyanannyi szavakat, jeleket;

–  tudjon igaz-hamis állításokat alkotni; állítások helyességét eldönteni;

–  legyen képes növekvő és csökkenő számsorozatokat felismerni, képezni adott szabály alapján;

–  egyszerűbb esetekben tudjon szabályjátékok és sorozatok szabályát szóban megfogalmazni.

–  tudja a halmazokat összehasonlítani számosságuk szerint;

–  biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat húszas számkörben;

–  használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket;

–  képezzen adott szabály alapján növekvő és csökkenő számsorozatokat;

–  ismerje a számok kéttagú összeg-és különbségalakjait húszas számkörben;

–  ismerje fel a páros és páratlan számokat;

–  tudja a számok szomszédait;

–  tudjon hozzátevést, elvételt tevékenységgel elvégezni, a műveletet szóban megfogalmazni;

–  legyen kellő gyakorlata az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában;

–  tudjon egyszerű szövegösszefüggést lejegyezni rajzzal, számokkal, művelettel.


–          legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával;

–  ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a kört;

–  tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni választott és szabvány egységekkel;

–  használja egyszerű szám és szöveges feladatokban a m, kg, l egységeket;

–  tudja helyesen alkalmazni a hét, nap, óra időtartamot.

 

  1. 2. évfolyam:

–  tudja halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani;

–  tudjon halmazokat képezni adott tulajdonság alapján;

–  nevezze meg kiválogatott elemek közös tulajdonságát;

–  legyen képes összefüggések megfigyelésére, leolvasására, megfogalmazására;

–  tudja állítások igazságát eldönteni, igaz állításokat fogalmazni;

–  legyen képes tárgyakat, számokat sorba rendezni adott szempont szerint;

–  készítsen nyitott mondatot ábráról, szövegről, tegye igazzá behelyettesítéssel, próbálgatással;

–  ismerje a szöveges feladat megoldásának menetét;

–  ismerjen fel és képezzen számsorozatokat adott szabály alapján;

–  összetartozó elempárok keresése.

–  tudjon tárgyakat meg- és leszámolni egyesével, kettesével, ötösével, tízesével;

–  ismerje a számok nevét és jelét 100-as számkörben;

–  tudjon számokat összehasonlítani nagyság szerint, sorba rendezni 100-as számkörben;

–  találja meg a számok helyét a számegyenesen;

–  ismerje fel a számok összegalakját, különbségalakját, kéttényezős szorzatalakját, és hányadosalakját;

–  tudja értelmezni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást 100-as számkörben;

–  végezze el az összeadást, kivonást, pótlást eszközhasználat nélkül 100-as számkörben;

–  ismerje biztonságosan a kisegyszeregyet;

–  ismerje a maradékos osztást;

–  ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat;

–  tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat.

 

  1. 3. évfolyam:

–  tudjon elhelyezni elemeket adott tulajdonságú halmazokba;

–  ismerje az alaphalmaz, részhalmaz fogalmát;

–  állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, tudja folytatni az elkezdett sorozatot,

–  tudjon megfogalmazni igaz, hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni;

–  tudjon egyszerű nyitott mondatokat kiegészíteni igazzá, hamissá, nyitott mondatok igazsághalmazát megkeresni kis véges alaphalmazon;

–  értelmezzen egyszerű szöveges feladatokat, tudja az adatokat lejegyezni, megoldási tervet készíteni.

–  Tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 1000-es számkörön belül.

–  Helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint.

–  Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni.

–  Ismerje a számok egyes, tízes, százas szomszédait, tízesekre, százasokra kerekített értékét.

–  Tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást.

–  Tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal.

–  Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval).

–  Becslést, ellenőrzést eszközként használja.

–  Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén.

–  Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával.

–  Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat.

–  Tudjon előállítani síkidomokat, testeket tevékenységgel.

–  Ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során.

–  Tudjon megoldani szám és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc).

 

 

  1. 4. évfolyam:

–  tudja halmazok számosságát megállapítani, összehasonlítani;

–  tudjon halmazokat képezni, kiválogatott elemek közös tulajdonságát megnevezni;

–  legyen képes összefüggések felismerésére, megfogalmazására;

–  tudja eldönteni állítások igazságtartamát, igaz, hamis állításokat fogalmazni;

–  tudja megkeresni nyitott mondatok igazsághalmazát;

–  ismerje és alkalmazza a szöveges feladatok megoldási algoritmusát;

–  tudjon folytatni számsorozatokat a felismert szabály alapján;

–  tudja megkeresni az összes lehetőséget egyszerű kombinatorikus feladatokban.

–  tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül;

–  helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint;

–  tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni;

–  ismerje a számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédait, tízesekre, százasokra, ezresekre kerekített értékét;

–  tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást;

–  tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel;

–  ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén;

–  legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval);

–  becslést, ellenőrzést eszközként használja;

–  tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával.

–  ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat;

–  ismerje fel az alakzatok geometriai tulajdonságait, válassza ki a megadott tulajdonságú alakzatokat;

–  tudjon síkidomokat, testeket létrehozni adott feltételekkel;

–  ismerje a kocka és a téglatest tulajdonságait (lapok, csúcsok, élek száma);

–  ismerje és önállóan használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során;

–  tudjon megoldani a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc) szám és szöveges feladatokat;

–  tudja kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét.

–  tudja használni a biztos, lehetséges és lehetetlen fogalmakat;

–  tudja egyszerű valószínűségi kísérletek lehetséges eseteit megkeresni;

–  tudjon grafikonról, táblázatból néhány adatot leolvasni, táblázatot, egyszerű grafikont készíteni.

5. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

-        Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.

-        Két véges halmaz közös részének, része két véges halmaz egyesítése.

-         Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.

-        Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.

-        Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása.

-        Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata.

-        Néhány elem összes sorrendjének felsorolása.

Számtan, algebra

- Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen.

-        Ellentett, abszolút érték felírása.

-        Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben.

- Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.

-        Szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

-        Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése.

-        A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során.

Összefüggések, függvények, sorozatok

-        Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása.

-        Egyszerűbb grafikonok, elemzése.

-        Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén.

Geometria

-        Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete.

-        A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák pontos rajzolása. A körző, vonalzó célszerű használata.

-        A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában.

-        Téglalap kerületének és területének kiszámítása.

-        A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.

-        A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása.

Valószínűség, statisztika

-        Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

-        Néhány szám számtani közepének kiszámítása.

-        Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

Helyi sajátosságok: Követelményei az éves munkatervben választott témához kapcsolódik.

-          Hon-és népismereti hét: A település múltjával, jelenével kapcsolatos adatok gyűjtése, feldolgozása, grafikonok készítése.

-          Ökohét: Adatok gyűjtése, összefüggések keresése, megfogalmazása, szöveges feladatok megoldása.

-          Víz világnapjától a Föld napjáig: Térképismeret, helymeghatározás, grafikonok készítése, statisztikai adatok, szöveges feladatok.

-          Parlagfű/Egészséghét: Egészséges táplálkozás, kalóriatáblázatok elemzése, szervezetünk energiafogyasztása, következtetések.

-          Erdei iskola: Térképismeret, helymeghatározás, mérések terepen, terület, kerület meghatározása, távolságok. Szélsebesség, folyó, patak sebessége. Sebesség számítása. Hőmérsékleti átlag számítása. Szimmetria felismerése.

-          Mérések: Bemeneti és kimeneti diagnosztikus mérés: műveleti sebesség, számolási készség területen. Szegedi Tudományegyetem longitudinális és online méréseiben való részvétel – az eredmények felhasználása a fejlesztések, tehetséggondozás céljából.

 

6. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

-        Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.

- Két véges halmaz közös részének,része két véges halmaz uniója uniójának felírása, ábrázolása.

-        Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.

-        Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.

-        Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása.

-        Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata.

-        Néhány elem összes sorrendjének felsorolása.

Számtan, algebra

- Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen.

-        Ellentett, abszolút érték, reciprok felírása.

-        Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben.

-        A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság értése, használata.

- Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.

-        Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között).

-        Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése.

-        A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása.

-        Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök kiválasztása. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása.

-        A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során.

-        Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel.

Összefüggések, függvények, sorozatok

-        Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása.

-        Egyszerűbb grafikonok, elemzése.

-        Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén.

Geometria

-        Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete.

-        A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák pontos szerkesztése. A körző, vonalzó célszerű használata.

-        Alapszerkesztések: pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek.

-        Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, tengelyes szimmetria felismerése.

-        A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában.

-        Téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása.

-        A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.

-        A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása.

Valószínűség, statisztika

-        Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

-        Néhány szám számtani közepének kiszámítása.

-        Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

Helyi sajátosságok: Követelményei az éves munkatervben választott témához kapcsolódik.

-          Hon-és népismereti hét: A település múltjával, jelenével kapcsolatos adatok gyűjtése, feldolgozása, grafikonok készítése, arányosság, százalékszámítás.

-          Ökohét: Adatok gyűjtése, összefüggések keresése, megfogalmazása, szöveges feladatok megoldása. Arányosság, százalékszámítás alkalmazása a témához kapcsolódó szöveges feladatok megoldása során.

-          Víz világnapjától a Föld napjáig: Térképismeret, helymeghatározás, szöveges feladatok, arányosság, százalékszámítás, grafikonok.

-          Parlagfű/Egészséghét: Egészséges táplálkozás, kalóriatáblázatok elemzése, következtetések,  mértékátváltások. Étrend összeállítása a kalóriatáblázat alapján.

-          Mérések: Bemeneti és kimeneti diagnosztikus mérés: műveleti sebesség, számolási készség területen. Szegedi Tudományegyetem longitudinális és online méréseiben való részvétel – az eredmények felhasználása a fejlesztések, tehetséggondozás céljából. Kompetenciamérés eredményeinek elemzése.

 

7. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

-     Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.

-     Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.

-     Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben.

-     Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával.

-     Fagráfok használata feladatmegoldások során.

Számtan, algebra

-      Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése, helyes és értelmes kerekítése.

-     Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.

-     A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.

-     A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül.

-     Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.

-     Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.

-     Négyzetre emelés, hatványozás pozitív egész kitevők esetén.

-     Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen.

-     A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.

-     Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére.

Összefüggések, függvények, sorozatok

-     Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.

-     Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.

-     Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon.

Geometria

-     A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.

-     Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.

-     Tengelyes és középpontos tükörkép szerkesztése.

-     Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban.

-     A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét.

Valószínűség, statisztika

-     Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása.

-     Konkrét feladatok kapcsán a tanuló képes esélylatolgatásra, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt.

-     Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.

-     Néhány kiemelkedő magyar matematikus nevének ismerete, esetenként kutatási területének, eredményének megnevezése.

Helyi sajátosságok: Követelményei az éves munkatervben választott témához kapcsolódik.

-          Hon-és népismereti hét: A település múltjával, jelenével kapcsolatos adatok gyűjtése, feldolgozása, grafikonok készítése, arányosság, százalékszámítás.

-          Ökohét: Adatok gyűjtése, összefüggések keresése, megfogalmazása, szöveges feladatok megoldása. Arányosság, százalékszámítás alkalmazása a témához kapcsolódó szöveges feladatok megoldása során.

-          Víz világnapjától a Föld napjáig: Térképismeret, helymeghatározás, szöveges feladatok megoldása egyenlettel, arányosság, százalékszámítás, grafikonok.

-          Parlagfű/Egészséghét: Egészséges táplálkozás, kalóriatáblázatok elemzése, következtetések,  mértékátváltások. Étrend összeállítása a kalóriatáblázat alapján.

Mérések: Bemeneti és kimeneti diagnosztikus mérés: műveleti sebesség, számolási készség területen. Szegedi Tudományegyetem longitudinális és online méréseiben való részvétel – az eredmények felhasználása a fejlesztések, tehetséggondozás céljából.

 

8. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

-     Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.

-     Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.

-     Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben.

-     Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával.

-     Fagráfok használata feladatmegoldások során.

Számtan, algebra

-      Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése., helyes és értelmes kerekítése.

-     Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.

-     A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.

-     A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül.

-     Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.

-     Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.

-     Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív egész kitevők esetén.

-     Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen.

-     A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.

-     Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére.

Összefüggések, függvények, sorozatok

-     Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.

-     Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.

-     Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon.

Geometria

-     A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.

-     Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.

-     Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül).

-     A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása számítási feladatokban.

-     Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban.

-     A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét.

Valószínűség, statisztika

-     Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása.

-     Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt.

-     Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.

-     Néhány kiemelkedő magyar matematikus nevének ismerete, esetenként kutatási területének, eredményének megnevezése.

Helyi sajátosságok: Követelményei az éves munkatervben választott témához kapcsolódik.

-          Hon-és népismereti hét: A település múltjával, jelenével kapcsolatos adatok gyűjtése, feldolgozása, grafikonok készítése, arányosság, százalékszámítás.

-          Ökohét: Adatok gyűjtése, összefüggések keresése, megfogalmazása, szöveges feladatok megoldása. Arányosság, százalékszámítás alkalmazása a témához kapcsolódó szöveges feladatok megoldása során.

-          Víz világnapjától a Föld napjáig: Térképismeret, helymeghatározás, szöveges feladatok megoldása egyenlettel, arányosság, százalékszámítás, grafikonok. Hasonlóság.

-          Parlagfű/Egészséghét: Egészséges táplálkozás, kalóriatáblázatok elemzése, következtetések,  mértékátváltások. Étrend összeállítása a kalóriatáblázat alapján.

Mérések: Bemeneti és kimeneti diagnosztikus mérés: műveleti sebesség, számolási készség területen. Szegedi Tudományegyetem longitudinális és online méréseiben való részvétel – az eredmények felhasználása a fejlesztések, tehetséggondozás céljából.

 

Angol nyelv

4. évfolyam

Hallott szöveg értése

A tanuló

-        ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;

-        ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést vagy állítást pontosan megért.

Beszédkészség

A tanuló

-        hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű, rövid szövegeket (mondókát, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukál.

-        ismert témákról, tanult tárgyakról, élőlényekről képes rövid mondatokkal, nonverbális elemekkel támogatva beszélni.

 

Olvasott szöveg értése:

A tanuló

-        észreveszi a magyarul illetve angolul történő olvasás közötti különbségeket.

-        felismeri ismert szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas;

-        ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.

Íráskészség

A tanuló

-        észreveszi a magyarul illetve angolul történő írás közötti különbségeket.

-        felismeri ismert szavak írott alakját, leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat.

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén  KER szintben nem megadható.

A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét.

Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival.

Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában.

Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot.

 

5-6. évfolyam

Hallott szöveg értése

A tanuló

-        utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti.

Beszédkészség

A tanuló

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;

-        jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

-        kérdéseket tesz fel;

-        megértési probléma esetén segítséget kér;

-        tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; j

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért.

Íráskészség

A tanuló

-        ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír;

-        egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz;

-        egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz.

 

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A1 szintű nyelvtudás:

A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket.

Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál.

Felkészülés után elmond rövid szövegeket.

Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát.

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

 

7. évfolyam

Hallott szöveg értése

A tanuló

-        megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti.

Beszédkészség

A tanuló

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;

-        egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

-        kérdéseket tesz fel,

-        eseményeket mesél el;

-        megértési probléma esetén segítséget kér;

-        részt vesz egyszerű párbeszédben,

-        beszélgetést kezdeményez, befejez.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;

-        egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;

-        ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti.

Íráskészség

A tanuló

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;

-        egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;

-        egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;

-        ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

 

8. évfolyam

Hallott szöveg értése

A tanuló

-        utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;

-        ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkeztetni;

-        jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.

Beszédkészség

A tanuló

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;

-        egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

-        kérdéseket feltesz,

-        eseményeket elmesél;

-        megértési probléma esetén segítséget kér;

-        egyszerű párbeszédben részt vesz;

-        fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;

-        ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;

-        egyszerű történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;

-        jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti.

Íráskészség

A tanuló

-        jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;

-        egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;

-        egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz;

-        ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír;

-        kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír.

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén A2 szintű nyelvtudás:

A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt.

Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben.

Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről.

Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat.

Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

 

Környezetismeret

  1. 1. évfolyam:

–  tájékozódjon jól saját testén,

–  tudja az irányokat helyesen használni a gyakorlatban,

–  ismerje iskolája nevét és pontos címét, helyiségeit, rendeltetésszerű használatát,

–  tudja iskolájában útbaigazítani az idegeneket,

–  tudja elmondani saját lakcímét,

–  ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok és az évszakok elnevezéseit és egymást követő sorrendjét,

–  tudjon beszámolni a napi időjárásról, a tanult időjáráselemek használatával szóban, és rajzban,

–  konkrét estekben tudja az élőt az élettelentől megkülönböztetni,

–  tudja megnevezni az emberi test főbb részeit,

–  ismerje fel a megfigyelt lágy- és fás szárú virágos növény fő részeit.

  1. 2. évfolyam:

–  ismerje fel a környezete tárgyainak és élőlényeinek néhány érzékelhető tulajdonságait.

–  tudjon önállóan tájékozódni az otthona és az iskola környékén.

–  ismerje lakóhelye legfőbb jellegzetességeit, hagyományait.

–  ismerje fel közvetlen környezete jellemző természeti formáit.

–  tudja útbaigazítani az idegent lakóhelyén.

–  ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit, ismertessen egyet a település hagyományai közül

–  ismerje a leggyakoribb közlekedési veszélyforrásokat, valamint azok elkerülésének módját.

–  tudjon megfigyeléseiről, tapasztalatairól beszámolni szóban kérdések segítségével.

–  legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a mérőeszközöket és mértékegységeket.

–  tudja lejegyezni a mérési eredményeit.

–  a megismert növényeket tudják leírni szóban

–  nevezzék meg a tanult állatok néhány jellemző tulajdonságát

–  tudja, hogy az élőlények táplálkoznak, lélegeznek, szaporodnak, növekednek, fejlődnek, elpusztulnak.

–  tudja az emberi test főbb részeit megnevezni.

  1. 3. évfolyam:

–  Legyen képes a zöldterületeken élő leggyakoribb élőlények felismerésére, jellemzésére, megnevezésére.

–  Vegye észre a növények és az állatok sokrétű kapcsolatát, tudjon rá példát mondani.

–  Ismerje a növényi szervek feladatát. Vegye észre a növényi élet ciklusát.

–  Tudja, hogy az élőlények életben maradásához tápanyagokra, levegőre, vízre, megfelelő hőmérsékletre, fényre van szükség. Ismerje a növények és az állatok legfontosabb hasonlóságait, lássa a táplálékuk megszerzése közötti különbséget.

–  Lássa, hogyan alkalmazkodnak az élőlények a kedvezőtlen környezeti feltételekhez.

–  Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot.

–  Ismerje fel, hogyan kerülhetők el a betegségek.

–  Tudja a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját.

–  Legyen képes tájékozódni az iskola környékéről készített térképvázlaton.

–  Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fővilágtájakat.

–  Ismerje meg lakóhelyét, tudjon önállóan tájékozódni a település térképén.

–  Tudja néhány mondatban bemutatni a fővárost.

–  Legyen képes felfedezni a fővárosi és vidéki élet közötti különbségeket.

–  Ismerjen fel néhányat képről Budapest nevezetességei, hídjai közül.

–  Vegye észre, hogy a helytelen emberi magatartás hogyan veszélyezteti az élőlények életét.

–  Tudjon tanári segítséggel kísérleteket, méréseket végezni, tapasztalatait elmondani és írásban rajzban rögzíteni.

  1. 4. évfolyam:

–  Tudjon tanári segítséggel méréseket, egyszerű kísérleteket végezni, tapasztalatait rögzíteni.

–  Ismerje fel, nevezze meg és jellemezze a tanult életközösségek legjellemzőbb élőlényeit

–  Értse az élőlények élőhelye, életmódja és testfelépítése közötti egyszerű összefüggéseket.

–  Tudja az élőlényeket a megfelelő csoportba besorolni. Ismerje ezeknek a csoportoknak a jellemző tulajdonságait.

–  Legyen képes a megismert élőlényekből egyszerű táplálékláncot összeállítani.

–  Lássa az emberi tevékenység és a természet veszélyeztetettsége közötti összefüggést.

–  Érezze át a természet védelmének fontosságát, cselekedjen a természet megóvása érdekében. Ismerje lakóhelye védett természeti értékeit.

–  Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket.

–  Ismerje az életünkhöz szükséges környezeti feltételeket.

–  Nevezze meg a környezetében tapasztalható környezetszennyező forrásokat, legyen tudatában azok egészségkárosító hatásával.

–  Legyen képes elemi szinten tájékozódni Magyarország domborzati térképén.

–  Tudjon irányokat meghatározni a fővilágtájak segítségével.

–  Találja meg lakóhelyét és nagytájainkat a domborzati térképen.

–  Tudjon bemutatni egy kirándulóhelyet lakóhelye közeléből.

–  Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között.

–  Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.

–  Ismerje fel a Földön kívüli térségek létét.

 

Természetismeret

  1. évfolyam

–        legyen képes a természeti formák, élőlények, egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak összegzésére és ismertetésére,

–        tudjon tanári irányítással egyénileg és csoportban dolgozni,

–        legyen képes az élő és élettelen világ ok-okozati összefüggéseinek felismerésére, példákkal történő illusztrálására,

–        használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet és az önálló ismeretszerzés megismert technikáit

–        ismerje a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti kapcsolatot,

–        a térkép jelkulcsának használatával igazodjon el – elemi szinten – Magyarország domborzati-vízrajzi, közigazgatási és egyszerű tematikus térképein,

–        ismerje az időjárási elemek területi, időbeli változásai közötti összefüggéseket,

–        fogalmazza meg, milyen az aktuális időjárás,

–        tudjon különbséget tenni az időjárás és az éghajlat között,

–        ismerje hazánk éghajlatának jellemzőit,

–        ismerje fel a legfontosabb felszínformákat a valóságban és a térképen,

–        ismerje fel leírásból, jellemző álló- vagy mozgóképről hazánk nagytájait. Értse a felszínük kialakulásában résztvevő folyamatok egymásutániságát, összhatását,

–        tudjon példákat mondani a haza nagytájak természeti-társadalmi-környezeti értékeire,

–        legyen képes felismerni, megnevezni és jellemezni az őszi és a tavaszi kertben megismert élőlényeket,

–        ismerje és hasznosítsa a gyümölcs- és zöldségfélék táplálkozásban betöltött szerepét, fogyasztásuk egészségügyi szabályait,

–        tudja, hogy a kert élőlényei környezetükkel és egymással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek,

–        ismerje az ember természetformáló munkáját a kultúrnövények kialakulásának és az állatok háziasításának folyamatában,

–        ismerje fel és tudja jellemezni a megismert állatok küllemét, testfelépítését, életmódját és az emberhez való kapcsolatát,

–        ismerje a háziállatok tenyésztésének célját és az egészséges állattartás ismérveit,

–        rendelkezzen a növényi és állati termékek fogyasztásának elemi egészségügyi ismereteivel és gyakorlatával,

–        sajátítsa el és használja a mindennapi életében a helyes fogyasztói magatartás ismereteit,

–        törekedjen a kulturált és emberséges állattartás, valamint az állatvédelmi szabályok betartására,

–        ismerje fel a környezetében tapasztalható környezetkárosító tevékenységeket, folyamatokat,

–        értse és tudja, hogy élő és élettelen környezetének állapotáért ő is sokat tehet.

  1. évfolyam

–        legyen képes mérések, vizsgálódások önálló végzésére, a megszerzett tapasztalatok elemzésére, összegzésére és a mért adatok értékelésére,

–        tudjon vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket – leírás alapján – fegyelmezetten az érintésvédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályok betartásával végezni,

–        használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet,

–        legyen képes a konkrét tényektől, jelenségektől, összefüggésektől elvonatkoztatni, általánosítani,

–        ismerje fel, értse, és tudja példákkal bizonyítani az élő és élettelen világ oksági összefüggéseit,

–        tudjon tájékozódni a Földön: a kontinensek, óceánok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározásával, valamint a földrajzi fokhálózat segítségével,

–        helyezze el Magyarországot Európában és a mérsékelt éghajlati övezetben,

–        ismerje a Föld gömb alakja és az éghajlati övezetek kialakulása közötti oksági összefüggést,

–        tudja megmagyarázni a Föld tengelykörüli forgásával a nappalok és éjszakák váltakozását,

–        ismerje fel a Nap-Föld viszonyának modellezése segítségével a Föld Nap körüli keringése (ten­gely­ferdesége) és az évszakok kialakulása közötti összefüggést,

–        tudjon példákat mondani a földfelszín kialakulásában, a talaj keletkezésében résztvevő folyamatokra, ismerje fel egymásutániságukat vagy egyidejűségüket,

–        ismerje a felszín, az éghajlat és a folyók jellemzői közötti összefüggéseket,

–        ismertesse a víz körforgásának, a külső vizek munkájának folyamatait,

–        válasszon ki jellemzői alapján néhány könnyen felismerhető kőzetet,

–        ismerje a hazai életközösségek területi elhelyezkedését, az élőhelyek környezeti tényezőit, életfeltételeit,

–        ismerje fel, nevezze meg, és a megismerési algoritmusok segítségével tudja jellemezni hazánk életközösségeinek élőlényeit,

–        ismerje az élőlények egymás közötti kapcsolatait, az életközösségben betöltött szerepét,

–        értse és tudja példákkal bizonyítani az élőlények igénye és előfordulása; környezete, szervezete és életmódja, a szervek felépítése és működése közötti ok-okozati összefüggéseket,

–        legyen képes az életközösségek élőlényeit a megismert rendszertani kategóriákba besorolni,

–        tudjon egyszerű táplálékláncokat összeállítani,

–        tudatosuljon benne a megismert élőhelyek és élőlények veszélyeztetettsége,

–        ismerje a nemzeti parkok értékmegőrző szerepét és legjellemzőbb természeti kincseit,

–        lássa a természet védelmének fontosságát,

–        rendelkezzen környezettudatos szemlélettel és magatartással,

–        ismerje és becsülje hazánk tudósainak életét, munkásságát.

Biológia

7. évfolyam

A tanuló ismerje az éghajlati övezetek, életközösségek földrajzi helyét, élő és élettelen környezeti tényezőit, kölcsönhatásait,

–  legyen képes felismerni, megnevezni és a megismerési algoritmusok segítségével jellemezni a megismert fajokat,

–  tudjon az egyes életközösségek fajaiból táplálkozási láncokat összeállítani,

–  értse és tudja példákkal illusztrálni a környezet–szervezet–életmód oksági összefüggéseit,

–  ismerje az életközösségek szerkezetét, változásait, kölcsönhatásait és anyagforgalmát,

–  lássa az ökológiai rendszerek szabályozásában az élőlények közti kölcsönhatások meghatározó szerepét,

–  ismerje az életközösségek bioszférában betöltött szerepét, lássa veszélyeztetettségét és védelmük fon­tos­ságát,

–  tegyen meg mindent közvetlen környezetében a környezeti problémák csökkentése érdekében,

–  lássa az élővilág szépségét, sokszínűségét és változékonyságát,

–  ismerje a növényi és állati anyagcserében résztvevő szervek, szervrendszerek felépítését, működésük hasonlóságait és különbségeit,

–  értse az autotróf és heterotróf világ kapcsolatrendszerét és az anyagok körforgását,

–  legyen képes példákkal bizonyítani az élőlények környezethez való alkalmazkodását, szerveik felépítésének és működésének összefüggéseit,

–  ismerje az élőlények ivartalan-, és ivaros szaporodásának formáit, szerveit, az állatok és növények egyedfejlődésének főbb szakaszait és jellemzőit,

–  vegye észre az élőlények testszerveződésében szerveik felépítésének és működésének fejlődésében az evolúció főbb állomásait,

–  tudja a megismert élőlényeket besorolni a megfelelő rendszertani kategóriába,

–  legyen képes az információhordozók használatára és hasznosítására,

–  tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól rajzos, írásos feljegyzéseket készíteni,

–  sajátítsa el az önálló ismeretszerzés módszereit, és alkalmazza azokat a mindennapokban.

 

8. évfolyam

A tanuló:

–  ismerje az éghajlati övezetek életközösségeinek földrajzi helyét, életfeltételeit, legjellemzőbb élőlényeit,

–  tudja használni a szaknyelvet és a megismerési algoritmusokat az élőhelyek, az élőlények, és az élőlénycsoportok jellemzésénél,

–  értse az ökológiai rendszerek szerkezetét, változásait, szabályozó folyamatait,

–  ismerje a növények és az állatok testszerveződését, szerveinek, szervrendszereinek felépítését és működését,

–  lássa az élőlények testszerveződésében a rész-egész viszonyát, életfolyamataik visszafordít­hatat­lan­sá­gát,

–  tudja példákkal illusztrálni a környezet – életmód – szervezet, valamint a szervek felépítése és működése közti ok-okozati összefüggéseket,

–  lássa az autotróf anyagcsere szerepét a földi éltben,

–  ismerje fel az élőlények fejlettségbeli különbségében az élővilág evolúcióját,

–  legyen képes a megismert élőlények rendszerezésére,

–  lássa a bioszféra veszélyeztetettségét, és védelmének fontosságát,

–  ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait,

–  lássa az építő és lebontó anyagcsere elválaszthatatlanságát, arányaik meghatározó szerepét a szervezet állapotában,

–  értse az érzékszervek és a szabályozó szervrendszerek szerepét a környezethez való alkalmazkodásban és a szervezet életfolyamatainak összehangolásában,

–  tudja, hogy a környezet, az életvitel és a szervezet egészségi állapota szorosan összefügg, tegyen meg mindent jobbításuk érdekében,

–  sajátítsa el a személyi higiéné és az egészséges életvitel szokásrendszerét,

–  tudatosan állítsa össze mozgástervét, étrendjét, napirendjét, és válassza ki ruháit, lábbelijét,

–  hasznosítsa biológiai és egészségtani ismereteit családja, baráti köre egészséges életvitelének jobbítására,

–  segítőkész magatartással járuljon hozzá a mozgásukban korlátozottak, sérültek konfliktusmentes életviteléhez,

–  vállalja nemiségét és a hozzá tartozó viselkedésformát, társadalmi szerepet,

–  lássa korán kezdett nemi élet, a nemi betegségek, az AIDS és az abortusz veszélyeit, törekedjen elkerülésükre,

–  ismerje fel a felelősségvállalás fontosságát családi, baráti és párkapcsolatban,

–  tudja, hogy a biológiai érettség nem azonos a lelki és a társadalmi érettséggel,

–  utasítsa el az élvezeti szerek és a drogok használatát,

–  tekintse egészségének, becsületének megőrzését és tudásának permanens fejlesztését élete legfontosabb feladatainak,

–  tudjon különböző információhordozókból önállóan ismereteket gyűjteni, és azok alapján vázlatot, jegyzőkönyvet, kiselőadást készíteni,

–  rendelkezzen a közvetlen és közvetett megismerés módszereinek ismeretével és gyakorlatával,

–  sajátítsa el az egyéni és társas tanulás technikáit.

 

Fizika

7. évfolyam

A testek haladó mozgása: A tanulók értsék

–  értsék és tudják alkalmazni a hely és mozgások vizsgálatánál a “viszonylagosság” fogal­mát;

–  megfigyelésre és kísérletre alapozva ismerjék fel a változásokat, tudják jellemezni az e­gyenletes és a változó (haladó) mozgásokat kvalitatív módon, legegyszerűbb esetekben mennyi­ségekkel is.

–  ismerjék és tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, valamint az átlag-, a pillanatnyi sebességnek és a gyorsulásnak a fogalmát.

–  tudjanak felismeréseik, méréseik alapján grafikonokat készíteni és elemezni, tudásukról szóban, írásban beszámolni, tény- és gondolkodtató kérdésekre felelni, egyszerű felada­tokat megoldani.

–  ismerjék fel a jelenségek szempontjából meghatározó, illetve elhanyagolható hatásokat, értsék az elhanyagolt hatások és a megállapítások érvényességi határa közötti kapcsolatot.

A dinamika alapjai: A tanulók:

–  ismerjék fel a mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat, azokban az ok-okozati kapcsolatokat.

–  értsék a tehetetlenség fogalmát, kapcsolatát a tömeggel és a sűrűséggel.

–  tudjanak különbséget tenni a mozgás és a mozgásállapot között.

–  értsék az erőhatás és az azt jellemző erő fogalmát, ismerjék fel a kapcsolatot a köznapi események és az erőhatások között.

–  egyszerű esetekben ismerjék fel az erőhatás mozgás- és forgásállapot-változtató képességét, tudják azt mennyiségileg jellemezni.

–  tudjanak különbséget tenni a nyugalom és az egyensúly között.

A nyomás: A tanulók ismerjék

– ismerjék a nyomás fogalmát, függését a nyomóerőtől és a nyomott felülettől, kiszámításának módját, mértékegységét, és tudják egyszerű esetekre alkalmazni, vele kapcsolatos felada­tokat megoldani.

–  tudják Pascal törvényét, és értsék annak gyakorlati vonatkozásait.

–  értsék a felhajtóerő létrejöttének okait és a nagyságát befolyásoló tényezők szerepét.

–  kísérletek alapján ismerjék fel és fogalmazzák meg Arkhimédész törvényét; az úszás, lebegés, elmerülés feltételeit, és legyenek képesek mindezeket egyszerű feladatok meg­oldásánál alkalmazni.

–  tudják, hogy a levegő is anyag, van tömege és van súlya, ami oka a légnyomásnak.

–  legyenek képesek értelmezni a gázok nyomását zárt térben a gázrészecskék mozgása, ütközése alapján.

–  ismerjék fel a legfontosabb nyomáskülönbségen alapuló eszközök működési elvét, mechanizmusát és gyakorlati alkalmazását.

–  lássák be a különbséget a közlekedőedények szokásos és a hajszálcsöves változata között, ismerjék ezek környezetvédelmi vonatkozásait.

Energia, munka, hő: A tanulók:

–  tudják a testek állapotát és állapotváltozását energiával, illetve energiaváltozással, tehát ez utóbbit munkával és hővel jellemezni.

–  ismerjék az energia, munka, hő, teljesítmény és hatásfok fogalmát, jelét, kiszámítási mód­ját és mértékegységét.

–  értsék az energia-megmaradás törvényének alkalmazását az egyszerű gépek egyensúlyának meghatározása esetében.

–  tudják értelmezni és alkalmazni a belső energia fogalmát, emlékezzenek arra, hogy az energiaváltozásnak két alapvető módja van: a munkavégzés és a termikus kölcsönhatás.

–  Legyen gyakorlatuk az energia-megmaradás törvényének alkalmazásában mind az egy­szerű mechanikai és hőtani jelenségek vizsgálatánál, mind az ilyen témájú feladatok meg­oldásánál.

–  Ismerjék a természetben lejátszódó fontosabb hőtani folyamatokat, és tudatosan alkalmaz­zák az ezekkel kapcsolatban megvalósítható környezetvédelmi lehetőségeket.

–  emlékezzenek Joule és Watt munkásságára.

 

8. évfolyam

Elektromos alapjelenségek, áramerősség, feszültség: A tanulók:

–  ismerjék az atomok szerkezetét, teremtsenek kapcsolatot a kémiában tanultakkal, tudják értelmezni a testek elektromos állapotát elektrontöbblettel vagy elektronhiánnyal.

–  tudják, hogy az elektromos állapotú testek körül – hatásai alapján felismerhető – elektro­mos mező van.

–  értsék és tudják értelmezni, elmondani az egyszerű elektrosztatikai kísérleteket.

–  emlékezzenek arra, hogy az elektromos töltés a testek elektromos állapotának mennyiségi jellemzője.

–  tudják, hogy az elektromos áram az elektromos tulajdonságú részecskék áramlása, amit az elektromos mező hoz létre, és emlékezzenek jelére, mértékegységére. Értsék az áramerős­ség fogalmát, kiszámítási módját.

–  tudjanak különbséget tenni az elektromos vezető és szigetelő anyagok között. Ismerjék fel a környezetükben leggyakrabban előforduló anyagokról, hogy vezetők vagy szigetelők.

–  tudjanak egyszerű kapcsolási rajzokat készíteni, meglevők alapján áramköröket létrehozni (össze­kap­csolni) és abban áramerősséget mérni.

–  kísérletek alapján ismerjék fel, hogy az elektromos mező munkavégzésre képes, tudják ér­telmezni az elektromos feszültség fogalmát, mint az elektromos mezőt – két pontja közötti munkavégzés szempontjából – jellemző mennyiséget.

–  rendelkezzenek jártassággal az elektromos feszültség mérésében.

–  tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az áramerősség, a feszültség és az elektromos munka, valamint a teljesítmény kiszámításának témakörében.

–  ismerjék az elektromossággal kapcsolatos baleset-megelőzési szabályokat, és azokat tudatosa alkalmazzák.

–  ismerjék a villám keletkezésének okait, veszélyes voltát, a villámhárító működési elvének lényegét és a villámmal kapcsolatos balesetvédelmi szabályokat.

Elektromos ellenállás: A tanulók:

–  a részecskeszerkezet alapján tudják értelmezni a vezetők ellenállását.

–  értsék és jól alkalmazzák az elektromos ellenállás kifejezést mindhárom változatában.

–  tudjanak különbséget tenni a jelenségek és azok matematikai leírása között.

–  ismerjék az elektromos ellenállás fogalmát, mennyiségi jellemzőjét, annak jelét, kiszámí­tási módját és mértékegységét.

–  legyenek jártasak az Ohm törvény alkalmazásában és a vele kapcsolatos egyszerű felada­tok megoldásában

–  tudják értelmezni, hogy a fogyasztó milyen adataitól miért függ az ellenállása.

–  tudjanak létrehozni különféle áramköröket, ábrázolni ezeket kapcsolási jelek alkalmazásá­val, a soros és párhuzamos kapcsolások esetében ismerjék fel a feszültségek, áramerősségek, ellenállások kapcsolatait.

–  legyenek jártasak az áramerősség és feszültség mérésében különböző áramkörök esetén, tudják a mért adatokat feljegyezni és felhasználni grafikonok készítésénél, illetve ezekkel feladatokat megoldani.

–  ismerjék fel az általuk ismert fogyasztóknál az egyenáram különféle hatásait, nevezzék meg azok hasznát, esetleges veszélyeit.

–  tudják, hogy nemcsak a gazdaságosság miatt, hanem a környezet védelme érdekében is takarékoskodni kell az elektromos árammal. Legyenek tudatában annak, hogy a kimerült galvánelemek anyaga veszélye hulladék, tehát nem szabad a háztartási szemétbe dobni, külön gyűjtőhelyre kell eljuttatni.

Az elektromágneses indukció: A tanulók:

–  ismerjék fel a különféle módon megvalósuló elektromágneses indukció jelenségét, fogal­mazzák meg a közös lényeget és nevezzék meg a folyamat résztvevőit.

–  tudják, hogy a változó mágneses mező elektromos mezőt indukál, ami – ha megvannak a szükséges feltételek, akkor – elektromos áramot hoz létre.

–  tudják kvalitatív módon jellemezni az indukált feszültséget és áramot.

–  nevezzék meg a váltakozó áram hatásait, és tudjanak különbséget tenni az egyen- és a vál­takozó áram között.

–  sorolják fel az elektromágneses indukció legismertebb, leggyakrabban használt alkalmazá­sait.

–  ismerjék a transzformátor felépítését, működésének kapcsolatát az elektromágneses induk­cióval és szerepét a távvezeték-rendszerben.

–  tudják a transzformátor menetszámai és a feszültségek közötti kapcsolatot, értsék itt is az energia-megmaradás törvényét. Tudjanak egyszerű feladatokat megoldani a transzformá­torral kapcsolatban.

–  ismerjék az elektromos áram szerepét a környezetvédelemben, és tudják milyen lehetőségeik vannak ezen a területen.

–  tudják és tudatosan alkalmazzák a balesetvédelem szabályait.

–  ismerjék a Faraday és a magyar fizikusok, mérnökök (Jedlik Ányos, Kandó Kálmán, Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly, Bródy Imre) munkásságát.

Fénytan: A tanulók:

–  tudják, hogy a fény anyag, ismerjék a kétféle tulajdonság feltételezésének magyarázatát.

–  emlékezzenek a fény terjedési tulajdonságaira, a fényáteresztő és át nem eresztő anyagok­kal való kölcsönhatásaira, az árnyék keletkezésének magyarázatára. Értsék a Nap- és Holdfogyatkozás jelenségét.

–  egyszerű kísérletek alapján tudják értelmezni a fényvisszaverődés és fénytörés jelenségét és ezek megvalósulását egyszerű optikai eszközökben.

–  ismerjék és kvalitatív magyarázataikban tudják alkalmazni a síktükör, domború és homo­rú tükör, a gyújtópont (fókusz), a gyújtótávolság, a valódi és a látszólagos kép, a domború és a homorú lencse és a prizma fogalmát.

–  értsék a legegyszerűbb optikai eszközök működését és szerepét.

 

 

Informatika

 

1-4. évfolyam

A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére

ismerje a számítógép működését;

ismerje a számítógép használatára vonatkozó szabályokat;

tudja használni az alapvető informatikai eszközöket;

legyen képes interaktív kapcsolatot tartani a számítógép segítségével;

tudjon készségfejlesztő számítógépes szoftvereket használni.

A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére

tudjon készíteni egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumokat;

legyen képes a rajzeszközök megfelelő használatára;

tudjon rövid dokumentumokat készíteni tanári segítséggel;

legyen képes animációk megtekintésére;

legyen képes a médialejátszó alkalmazására;

legyen képes a személyekhez vagy más tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó adatok kiválasztására, rögzítésére;

legyen képes közhasznú információforrások használatára.

A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére

legyen képes információt kifejezni beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel;

ismerje az algoritmus hétköznapi fogalmát;

legyen képes problémák megoldására tanári segítséggel;

tudjon teknőcgrafikával ábrákat készíteni.

A tanuló az infokommunikáció témakör végére

legyen képes egyszerű helyzetekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazására;

legyen képes irányított módon információt keresni;

ismerje néhány infokommunikációs eszköz lehetőségeit és kockázatait.

A tanuló az információs társadalom témakör végére

ismerje a személyi információk és a személyes adatok fogalmát;

ismerje a netikett alapjait;

ismerje a gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatásokat.

 

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére

legyen képes eligazodni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében;

ismerje a könyvtárak alapszolgáltatásait;

ismerje az elterjedt dokumentumtípusokat;

legyen képes a források azonosító adatainak megállapítására.

 

 

5-6. évfolyam

A 6. évfolyam végén szükséges továbbhaladási feltételrendszert megállapítani. Amennyiben a tanuló az itt felsorolt követelmények bármelyikét nem tudja teljesíteni, úgy informatikából nem léphet tovább. A tudásszint mérését a gyakorlati alkalmazás tudásának mérésére alapozzuk.

–  A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk.

–  Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret.

–  Legyen képes háttértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre és mozgásra a könyvtárfa szinteken.

–  Legyen képes egyszerű hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő LOGO algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani.

–  Legyen képes ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal.

–  Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni.

–  El tudjon igazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában.

–  Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat.

–  Tudjon szerző és cím szerint dokumentumokat keresni a betűrendes leíró katalógusban.

 

7. évfolyam

A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni.

–  Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában.

–  Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, illetve az operációs rendszer alapvető szolgáltatásait.

–  Tudjon használni egy levelező programot.

–  Tudja kezelni a webböngészőt.

–  Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz.

–  Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (hagyományos és CD-s szótár, lexikon, enciklopédia).

–  Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül használhatja a közművelődési könyvtárat is.

–  Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár.

 

8. évfolyam

A tanuló

–  Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus).

–  Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni.

–  Készítsen (néhány utasításból álló) egyszerű algoritmusokat.

–  Ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban.

–  Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni.

–  Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni.

–  Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni.

–  Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki.

–  Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni.

–  Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával.

 

Kémia

7. évfolyam

A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit.

Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait.

Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik.

Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektron-szerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát.

Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket.

Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során..

Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor.

Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában.

 

8. évfolyam

A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit.

Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait.

Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik.

Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektron-szerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát.

Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket.

Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni.

Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciók egyenleteinek leírásában.

Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor.

Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában.

 

Földrajz

7. évfolyam

 

A tanuló:

–  ismerje a kontinensek fő természetföldrajzi vonásait. Tudja ezeket a fekvés, felszín, kialakulás és a földrajzi övezetesség összefüggésrendszerében vizsgálni,

–  tudja értelmezni az egyes földrészek, tájak, országok természeti és társadalmi jellemzőinek összefüggéseit, kölcsönhatásait,

–  ismerje a kontinensek, tipikus tájak és országok regionális sajátságait, a közöttük lévő hasonlóságokat, különbségeket, kapcsolataik rendszerét,

–  támassza alá példákkal a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait,

–  ismerjen a tanult térségben környezetkárosító folyamatokat, tevékenységeket és az elhárításukra (megelőzésükre) tett intézkedéseket,

–  tudja használni a térképet információszerzésre a szemléleti- és tanári segítséggel az okfejtő térképolvasás szintjén,

–  mutassa meg (jelölje be kontúrtérképen) a tanult topográfiai fogalmakat, kapcsolja hozzájuk jellemző földrajzi tartalmukat.

 

8. évfolyam

 

A tanuló:

–  ismerje Közép-Európa regionális sajátosságait; a Kárpát-medencevidék tipikus tájait és Magyarország fő természeti-társadalmi-gazdasági jellemzőit, jelenségeit, folyamatait és összefüggéseit,

–  tudja értelmezni és példákkal alátámasztani a kontinensrész sajátos gazdasági fejlődésének meghatározó összetevőit; a történelmi és a politikai változások, a történelmi hagyományok szerepét a társadalmi-gazdasági életben,

–  támassza alá példákkal az eltérő életfeltételeket és életmódokat, a társadalom tájformáló szerepét Közép-Európában, illetve a Kárpát-medencében,

–  tudja összehasonlítani és indokolni Közép-Európa országainak fejlettségét,

–  értse az együttműködés szükségességét a régió és az Európai Unió tagállamai között,

–  ismerje a térség környezeti állapotát károsító folyamatokat, tevékenységeket, s tudjon példákat mondani a megelőzés, az elhárítás lehetőségeire,

–  indokolja az összefogás szükségességét hazánk és a közép-európai országok között; bizonyítsa példákkal sokoldalú kapcsolataikat, kötődésüket, egymásra utaltságukat társadalmi-gazdasági-környezet­védelmi kérdésekben,

–  ismerje a régió népeinek, nemzetiségeinek, különféle társadalmi csoportjainak jellegzetességeit, értékeit, hagyományait,

–  ismerje hazánk társadalmi-gazdasági adottságait és lehetőségeit, integrációs törekvéseit, nemzetközi kapcsolatait,

–  legyen képes aktuális információk gyűjtésére megadott téma és szempontok szerint; szemelvények, adatok elemzésére, megfigyelésekre, következtetések levonására, önálló vélemény megfogalmazására,

–  használja a térképet információszerzésre a szemléleti és a logikai térképolvasás szintjén egyaránt,

–  tudja megmutatni térképen, bejelölni kontúrtérképen a tanult topográfiai fogalmakat és kapcsolja hozzájuk a jellemző földrajzi tartalmakat,

–  ábrázolja ismereteit rajzokkal, térképvázlatok kiegészítésével, készítésével.

 

 

 

 

Történelem

5. évfolyam

A tanuló legyen képes elválasztani a történetekben a mitologikus elemeket a valóságtól. Ismerje a történelem forrásainak fajtáit, ezek szerepét. Tudjon történeteket elmondani a tanult fogalmakat használva tanári kérdések segítségével, írásban szöveget alkotni előre megadott kulcsszavakra támaszkodva. Tudjon megoldani az időszámítással kapcsolatos egyszerű feladatokat, érzékelje az események időbeliségét, egymásutániságát. Mutasson tájékozódási képességet különböző történelmi térképeken, tudja összekötni a legfontosabb helyneveket a történelmi eseményekkel és évszámokkal.

6. évfolyam

A tanuló legyen képes ismereteket gyűjteni a tankönyvön kívül egy megadott témában tanári segítséggel. Tudjon eseményeket és történeteket önállóan elmondani a tanult fogalmak felhasználásával. Ismerje a tanult alapvető történelmi események időpontját, tudja ezeket időrendbe állítani. A történelmi események helyszíneit képes legyen felismerni különböző térképeken, térképvázlatokon.

 

7. évfolyam

A tanuló képes legyen összefüggő szóbeli és írásbeli feleletet adni egy megadott történelmi témáról a tanult fogalmak felhasználásával. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni megadott szempontok alapján. Ismerje az alapvető történelmi események időpontját, lássa meg a magyar és egyetemes események egyidejűségét, egymásra hatását. Tudja nyomon követni az egyes országok területi változásait a történelmi atlaszokon, ismerje fel a legfontosabb helyszíneket a különböző térképeken.

 

8. évfolyam

A tanuló tudjon önállóan vázlatot készíteni, kiselőadást tartani egy megadott témáról. A forrásokat tudja kritikusan értelmezni, az események mögött összefüggéseket találni. Képes legyen az önálló véleményalkotásra. Legyen tisztában a kulturált vita szabályaival.

Ismerje a tanult alapvető magyar és egyetemes történelmi események időpontját, azok egyidejűségét, egymásra hatását. A történelmi változások térbeli hatását tudja nyomon követni a térképeken. Ismerje lakóhelye történetének meghatározó eseményeit.

Ismerje a mai Magyarország politikai rendszerének felépítését, működését. Lássa a demokrácia előnyeit a diktatúrával szemben. Legyen tisztában a gyermeki jogokkal.

 

Ének-zene

 

  1. évfolyam

Az első évfolyam végén a tanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlődési szakasznak tekinti.

 

  1. évfolyam

Éneklés

20 magyar népi mondóka, népi játék népdal, műdal csoportos éneklése emlékezetből, egységes hangszínnel, helyes levegővétellel. A gyermekdalokhoz tartozó játékok ismerete, mozgásanyagának megfelelő ritmusú és tempójú előadása. Együttműködés a csoportos éneklésben. A tanult népszokások ismerete. Kifejező szöveghű éneklés, a dalok ritmusának, hangulatának megfelelően. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Dallammotívumok csoportos éneklése kézjelről.

Improvizáció:

Saját név ritmikai és dallami megjelenítése.

Zenehallgatás:

A vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése. Vokális és hangszeres hangszínek felismerése.

Zenei ismeretek:

A tanult ritmusértékek felismerése, hangoztatása kottaképről. Tanult pentaton relációk olvasása, írása tanári irányítással. A vonalrendszer ismerete. Ritmusírás.

 

  1. évfolyam

Éneklés: A dalanyagból kiválasztott további 10 dal éneklése emlékezetből, a tanult technikai megoldások, tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazásával.

Improvizáció: Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése.

Zenehallgatás: A kürt és az üstdob megnevezése hangzás alapján. A megismert kórustípusok hallás utáni megnevezése.

Zenei olvasás-írás, zenei ismeretek: Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Jellemző dallamfordulatok felismerése kottaképről.

 

  1. évfolyam

Éneklés: A dalanyagból kiválasztott további 10 magyar népdal, műdal közös éneklése emlékezetből. A Himnusz szöveghű éneklése. Az iskolai ünnepekhez kapcsolódó dalok éneklése.

Improvizáció: Ritmussor szabad és kötött szempontok szerinti rögtönzése maximum 8 ütem terjedelemben.

Zenehallgatás: A meghallgatott zenés mesék felidézése. A zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. A tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban.

Zenei olvasás-írás, zenei ismeretek: Tanult dalok szolmizálása tanítói segítséggel. Dalrészletek olvasása és kottába írása tanítói segítséggel. Az alsó tagozaton tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is.

 

  1. évfolyam

A tanuló:

–    tudjon a három korszakból egy-egy éneket szépen, finoman, halkan megszólaltatni,

–    ismerje a tanult korok jellemzőit (összevetve más művészeti területekkel) műfajait, hangszereit és zeneszerzőit,

–    nevezze meg az emberi hang hangszíneit,

–    ismerje fel a hangszereket a hallott hangszín és a megszólaltatás technikája, módja alapján,

–    tudatosítsa magában: minden zenének van célja és mondanivalója,

–    a meghallgatott zeneművek főtémáját tudja szolmizálni vagy dúdolni,

–    jusson el a felismerés szintjére: “Ki nyer ma?” játék során a zeneszerző, a műfaj és a zenei apparátus megnevezésével.

Dalok

kizárólag a memoriter dalok felsorolása:

1.         Salve Regina – gregorián

2.         Palestrina: Száll, zeng a dal

3.         Bach: Már nyugosznak a völgyek

Zeneművek (teljes vagy részletes)

1.         Lassus: Visszhang

2.         Purcell: Trombita – fanfár

3.         Vivaldi: F-moll hegedűverseny: A tél

4.         Bach: G-dúr menüett

5.         Bach: Már nyugosznak a völgyek

6.         Bach: H-moll szvit

7.         Händel: Győzelmi kórus

8.         Händel: Tűzijáték

 

 

  1. évfolyam

A tanuló:

–          tudjon 7 klasszikus dalt szépen, a megfelelő tempóban is dinamikával énekelni,

–          ismerje a bécsi klasszicizmus korának jelentőségét,

–          tudja megnevezni a műfajokat és a kor zeneszerzőit,

–          ismerje fel a meghallgatott zeneműveket.

Dalok

1.         Haydn: Szerenád

2.         Haydn: Szüreti kórus

3.         Mozart: Vágyódás a tavasz után

4.         Mozart: Az erdőt járva sípolok

5.         Mozart: Bűvös csengettyű

6.         Beethoven: A mormotás fiú dala

7.         Beethoven: Lángolj fel a lelkünkben

Zeneművek

1.         Haydn: D-moll vonósnégyes

2.         Haydn: G-dúr szimfónia

3.         Mozart: Egy kis éji zene

4.         Mozart: Varázsfuvola

5.         Beethoven: Zongoraszonáta Op.13.

6.         Beethoven: D-dúr hegedűverseny

7.         Beethoven: IX. szimfónia

 

  1. évfolyam

A tanuló:

–          tudjon 11 romantikus dalt, kellemes hangvétellel, kifejező előadásmóddal énekelni,

–          tudja megnevezni a magyar és egyetemes zenekultúra egyéniségeit, kiknek életútját, kedvelt műfajait és jellemző műveit ismerteti,

–          tudja levezetni a népdal, népies dal, népies műdal és a műdal jelentésének tartalmát,

–          ismerje fel zenehallgatás során az egyes zeneműveket (szerző, cím, műfaj, zenei apparátus).

Dalok

1.         Kun verbunk

2.         Fónagy: Nemzetőr-dal

3.         Szerdahelyi: Magasan repül a daru

4.         Erkel: Óh, szép Melinda

5.         Erkel: Meghalt a cselszövő

6.         Liszt: Hajnalozó

7.         Verdi: Rabszolgák kórusa

8.         Schubert: A pisztráng

9.         Aranyosom / lengyel nd.

10.       Schumann: A tavasz köszöntése

11.       Csajkovszkij: Altató (Szép csillagos...)

Zeneművek

1.         Erkel: Hunyadi László

2.         Erkel: Bánk bán

3.         Liszt: XV. magyar rapszódia

4.         Verdi: Nabucco

5.         Verdi: Aida

6.         Schubert: A-dúr zongoraötös

7.         Schumann: A vidám földműves

8.         Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

9.         Smetana: Moldva

10.       Dvořak: e-moll (Új világ) szimfónia

 

 

  1. évfolyam

A tanuló:

–          ismerje fel a modern tánc jellemzőit: lépések, mozdulatok, térforma, zene,

–          tudjon sort és tempót tartani, együttműködni társaival, a tánc esztétikai értékének és élményének fokozása érdekében,

–          legyen képes 6-8 ütemes etűdöt összeállítani, elmondani majd bemutatni.

Kimeneti követelmények

A tanuló:

–          ismerje a tánc fejlődésének útját, tudja megnevezni és időben elhelyezni,

–          tudja megkülönböztetni az egyes táncok lépésmotívumait, idézve bemutatni,

–          legyen képes bármely zenére ritmikus mozgássorokat táncolni,

–          értékelje a táncművészet gazdagságát, az emberek életében betöltött szerepét,

–          legyen igénye a továbbfejlődésre, ismeretei bővítésére: szakkör, tánccsoport, bemutatók, előadások, szakirodalom.

 

 

 

Technika, életvitel és gyakorlat

  1. évfolyam

–  Tudjon példákat a természetes és a mesterséges környezetből.

–  Tudjon hosszúságot, nagyságot viszonyítani, összehasonlítani.

–  Lényegkiemelés, becslés elsajátítása.

–  Képlékeny anyagból egyszerű formák alakítása.

–  Anyagok megfigyelése, külső, belső tulajdonságainak segítségével való alakíthatóságára.

–  A célnak megfelelő munkaeszköz használata.

–  Nevezzen meg néhány az agyaghoz kapcsolódó foglalkozást.

–  Tudjon papírt alakítani az eddig tanult módokon.

–  Ismerje fel és nevezze meg a környezetében előforduló anyagfajtákat.

–  Legyen képes a legegyszerűbb eszközök és szerszámok helyes és balesetmentes használatára.

–  Tudjon alaprajzot készíteni körvonalazással.

–  Tudjon síkban minta és egyéni elképzelés alapján építeni.

–  Legyen képes az úttesten biztonságosan átkelni irányítással és anélkül.

–  Tudja a szülei foglalkozását.

–  Vegyen részt házimunkában.

–  Ismerje az alapvető egészségügyi követelményeket, és azokat alkalmazza is a mindennapi életben.

–  Ismerje a lakás berendezési tárgyait és azok rendeltetésszerű használatát.

–  Ismerje a célszerű takarékosság néhány szabályát.

  1. évfolyam

–Alkalmazza a megelőző évfolyamon elsajátított eljárásokat, szokásokat a problémamegoldás folyamatában. Igényelje a további, mélyebb megismerést.

–Legyen képes tárgyakat felismerni alaprajzról.

–Legyen képes térben építeni.

–Ismerje a kicsinyítés, nagyítás fogalmát.

–A papír, textil, fa legfontosabb tulajdonságainak ismerete.

–A célnak megfelelő szerszámok kiválasztása, használata.

–A gyalogos közlekedés szabályainak ismerete.

–Udvarias magatartás a közlekedésben.

–Igény a mozgásra, a szabadidő helyes eltöltése.

–Higiénés szokások a táplálkozásban, öltözködésben.

–A családi munkamegosztásban való aktív részvétel, kulturált viselkedés otthon, közterületeken.

–Ismerje a pénz szerepét (a családban).

–A szolgáltatások ismerete, részvétel a szolgáltatásokban.

–Legyen tisztában azzal, hogy mi hol kapható (bélyeg – posta, tej – ABC).

–Ismerjen néhány hulladékhasznosítási módot a gyakorlatban.

–Ismerje és alkalmazza a helyes viselkedési szabályokat munka közben, a gyalogosközlekedésben és a leggyakrabban használt tömegközlekedési eszközökön.

–A környezetben előforduló jelzőtáblák jelentésének ismerete.

–Használja a népi hagyományok nyújtotta tapasztalatokat.

–Tartsa rendben a munkahelyét.

–Takarékos anyagfelhasználás.

 

  1. évfolyam

–  Tudatosan bővítse ismereteit az anyag tulajdonságainak területén.

–  Természetes, mesterséges anyagok tulajdonságainak megkülönböztetése.

–  Az anyagok tulajdonságai és felhasználásuk közötti kapcsolat felismerése.

–  Fogadja el, lássa be a szimbólumok szükségességét a műszaki információközlésben.

–  Tudjon megkülönböztetni a műszaki rajzban használatos vonalfajtákat, legyen képes nézeti rajzok elemzésére.

–  Egyszerű makett készítése.

–  Összetett modellek építése térben – egyéni elképzelések kivitelezése.

–  Ismerje és alkalmazza a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályait.

–  Ismerje néhány élelmiszer élettani hatását.

–  Tanúsítson érdeklődést a népi hagyományok iránt.

–  Aktív részvétel tárgykészítő tevékenységben.

–  Munkaeszközök megfelelő használata, védelme, megbecsülése, gondozása.

–  Ismerje a lakás belső tereinek funkcióit.

–  Baleset, betegség esetén tudja, mit kell tennie.

–  Tudja a leggyakoribb betegségek megelőzésének módjait.

–  A tiszta környezet iránti igény mind az iskolában, mind otthon.

–  A háztartási munkát megkönnyítő szolgáltatások szerepe.

–  Ismerjen fel néhány – a háztartásban nélkülözhetetlen – alapvető szerszámot, eszközt.

 

  1. évfolyam

–  A műszaki rajz leolvasásának ismerete.

–  Alaprajz, nézetrajz készítése önállóan.

–  Mérés centiméteres pontossággal.

–  Rend, tisztaság megtartása munka közben.

–  Munkaeszközök karbantartásának fontossága, gondozása.

–  A lakás belső terei, azok funkciói.

–  Díszítőelemek használata, a lakás otthonossá tétele.

–  Önellátás otthon, iskolában, segítés.

–  Ésszerű takarékosság idővel, pénzzel, energiával.

–  Szolgáltatások megfelelő igénybevétele.

–  Részvétel tárgykészítő tevékenységben – tárgykészítés saját ötlet alapján.

–  A célszerű és takarékos anyagfelhasználás.

–  Rend, tisztaság munka közben.

–  A készítendő tárgy sajátosságaihoz illő anyag és munkaeszköz választása.

–  A tárgy rendeltetése, funkciója, anyaga, alakja és mérete közötti kapcsolat felismerése.

–  Jártasság a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak alkalmazásában.

–  Az egészséges életmód elemi szabályának ismerete.

–  A teendők megnevezése egyes betegségeknél – a mentők telefonszáma.

–  Ismerje a háztartásban használatos eszközök és gépek rendeltetését és használatát.

 

5-6. évfolyam

Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről, állapotáról, a környezet-átalakító tevékenységgel járó felelősség belátása.

Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről.

Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szakszerű, biztonságos használata.

Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során.

Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felismerése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása.

Az ember közvetlen tárgyi környezetének megőrzésére, alakítására vonatkozó szükségletek felismerése, a tevékenységek és beavatkozások következményeinek előzetes, helyes felismerése, az azzal járó felelősség belátása.

A tárgyi környezetben végzett tevékenységek biztonságossá, környezettudatossá, takarékossá és célszerűvé válása.

A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása.

A kerékpár karbantartásához szükséges ismeretek elsajátítása.

A vasúti közlekedésben való biztonságos és udvarias részvétel.

Tájékozódás közúti és vasúti menetrendekben, útvonaltérképeken. Útvonalterv olvasása, készítése.

 

7-8. évfolyam

Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása, készségek kialakulása.

A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése.

Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során.

A víz- és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége.

Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett.

A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.

Tájékozottság a közlekedési környezetben.

Tudatos közlekedési magatartás.

A közlekedési morál alkalmazása.

Környezettudatos közlekedésszemlélet.

Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek mérlegelése.

Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel.

Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése.

Testnevelés és sport

  1. évfolyam

Előkészítő és preventív mozgásformák

A testrészek megnevezése.

A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése.

Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben.

Az iskolatáska gerinckímélő hordása.

A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete.

Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat.

Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése.. A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése  önmagára és másokra vonatkoztatva.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása.

Manipulatív természetes mozgásformák

A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban.

A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban.

A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése.

A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása.

A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben.

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása.

Tudatos levegővétel.

Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés.

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról.

Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

 

  1. évfolyam

Előkészítő és preventív mozgásformák

Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása.

A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei.

A medence középhelyzete beállítása.

A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk.

Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése.. A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése  önmagára és másokra vonatkoztatva.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával.

Manipulatív természetes mozgásformák

A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete.

Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában.

A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása.

Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön.

A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása.

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban

A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete.

Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban.

Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete.

Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban.

A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése.

Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihoz igazodjanak.

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása.

Tudatos levegővétel.

Bátor vízbeugrás.

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról.

Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

  1. évfolyam

Előkészítő és preventív mozgásformák

Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is.

A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete.

A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása.

Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.

A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása.

A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén.

Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.

A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése.

Manipulatív természetes mozgásformák

A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.

A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése.

A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása.

A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás.

Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során.

Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet.

A tempóváltozások érzékelése és követése.

A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete.

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban

A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között.

A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban.

Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete.

Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során.

Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése.

Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra.

A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés.

A sportszerű viselkedés értékké válása.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés.

Az önvédelmi feladatok céljának megértése.

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

Egy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan.

Az uszodai rendszabályok természetessé válása.

A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete.

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete.

A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása.

A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete.

 

  1. évfolyam

Előkészítő és preventív mozgásformák

Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is.

Önálló pulzusmérés.

A levezetés helyének és preventív szerepének megértése.

A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete.

A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása.

Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.

A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén.

Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal.

A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása.

A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások, azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek) ismerete.

Manipulatív természetes mozgásformák

A manipulatív természetes mozgásformák kombinálása térben és szabályozott energiabefektetéssel.

A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése.

A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása.

A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Részben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is.

A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás.

Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során.

Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet.

A tempóváltozások érzékelése és követése.

A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete.

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban

A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között.

A 3 lépéses dobóritmus ismerete.

A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban.

Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.

A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete.

A Kölyökatlétikával kapcsolatos élmények kifejezése.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete.

Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során.

Az emberfogásos és a területvédekezés megkülönböztetése.

Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra.

A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés.

A sportszerű viselkedés értékké válása.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban.

Előre, oldalra és hátra esés, tompítással.

A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása.

A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása.

A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés.

Az saját agresszió kezelése.

Az önvédelmi feladatok céljának megértése.

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

Egy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan.

Fejesugrással vízbe ugrás.

Az uszodai rendszabályok természetessé válása.

A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete.

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete.

A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása.

A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játéktevékenység során.

A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete.

5. évfolyam

Természetes és nem természetes mozgásformák

A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása.

Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában.

A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása.

8-10 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása.

A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete.

A testtartásért felelős izmok tudatos, koncentratív fejlesztése. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása.

 

Relaxációs módszerek alkalmazásával a feszültségek önálló szabályozása.

A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete.

 

Úszás és úszó jellegű feladatok

Választott úszásnemben készségszintű, egy másikban 150 méteren vízbiztos folyamatos úszás.

Intenzív úszásra törekvés rövidtávon.

Fejesugrás és folyamatos taposás a mélyvízben.

Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások, valamint az uszoda, fürdő viselkedési szabályainak betartása.

Ismeretek az úszástudás, a vízbiztonság szerepéről az egészség megőrzésében és az életvédelemben.

Külső visszajelzés információinak elfogadása és hasznosítása a különböző úszásnemek gyakorlásánál.

 

Sportjátékok

A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban.

Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására.

A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása.

Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban.

Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában.

 

Atlétika jellegű feladatok

A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása.

A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően.

A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően.

Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával.

A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása.

A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében.

Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete.

Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában.

 

Torna jellegű feladatok

A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett.

A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása.

A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett.

Talaj-, illetve gerendagyakorlat önálló összeállítása.

Az aerobik alaplépések összekapcsolása egyszerű kartartásokkal és kargyakorlatokkal.

Az alaplépésekből 2-4 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is.

A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos gyakorlatelemeinek bemutatása.

A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása.

A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása.

A balesetvédelmi utasítások betartása.

Segítségnyújtás a társaknak.

 

Alternatív környezetben űzhető sportok

A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása.

A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata.

A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete.

A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása.

A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon.

Önvédelmi és küzdőfeladatok

Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra, Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása.

A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása.

Jártasság néhány önvédelmi fogásban.

A test-test elleni küzdelmet vállalása.

Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása.

Mások teljesítményének elismerése.

A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés.

A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.

 

6. évfolyam

Természetes és nem természetes mozgásformák

A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása.

Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában.

A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása.

8-10 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása.

A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete.

A testtartásért felelős izmok tudatos, koncentratív fejlesztése. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása.

 

Relaxációs módszerek alkalmazásával a feszültségek önálló szabályozása.

A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete.

 

Úszás és úszó jellegű feladatok

Választott úszásnemben készségszintű, egy másikban 150 méteren vízbiztos folyamatos úszás.

Intenzív úszásra törekvés rövidtávon.

Fejesugrás és folyamatos taposás a mélyvízben.

Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások, valamint az uszoda, fürdő viselkedési szabályainak betartása.

Ismeretek az úszástudás, a vízbiztonság szerepéről az egészség megőrzésében és az életvédelemben.

Külső visszajelzés információinak elfogadása és hasznosítása a különböző úszásnemek gyakorlásánál.

 

Sportjátékok

A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban.

Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására.

A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása.

Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban.

Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában.

Atlétika jellegű feladatok

A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása.

A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően.

A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően.

Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával.

A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása.

A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében.

Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete.

Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában.

 

Torna jellegű feladatok

A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett.

A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása.

A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett.

Talaj-, illetve gerendagyakorlat önálló összeállítása.

Az aerobik alaplépések összekapcsolása egyszerű kartartásokkal és kargyakorlatokkal.

Az alaplépésekből 2-4 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is.

A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos gyakorlatelemeinek bemutatása.

A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása.

A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása.

A balesetvédelmi utasítások betartása.

Segítségnyújtás a társaknak.

 

Alternatív környezetben űzhető sportok

A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása.

A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata.

A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete.

A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása.

A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon.

Önvédelmi és küzdőfeladatok

Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra, Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása.

A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása.

Jártasság néhány önvédelmi fogásban.

A test-test elleni küzdelmet vállalása.

Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása.

Mások teljesítményének elismerése.

A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés.

A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.

 

7. évfolyam

Természetes és nem természetes mozgásformák

Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában.

Egyszerű relaxációs technikákról tájékozottság.

Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére.

Az erősítés és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete.

Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek.

A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság.

Az eddig elsajátított relaxációs technikák, és a képtudati, szimbolizációs folyamatok összekapcsolása.

Úszás és úszó jellegű feladatok

A tanult két úszásnemben mennyiségi és minőségi teljesítményjavulás felmutatása.

Mellúszás az egyén adottságainak és képességeinek megfelelően.

A vízben mozgás prevenciós előnyeiről, a fizikai háttérről ismeretek.

A vízből mentés alapgyakorlatainak bemutatása.

Felelősségérzet, érdeklődés, segítőkészség kinyilvánítása a vizes feladatokban.

Sportjátékok

Gazdagabb sportjáték-technikai és -taktikai készlet.

Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában.

A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása.

A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése.

A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása.

Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése.

Sporttörténeti alapvető tájékozottság a labdajátékokban.

Atlétika jellegű feladatok

Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása.

Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően.

Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben.

Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a befejező mozgások összekapcsolása.

A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete.

 

Torna jellegű feladatok

A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban.

Talajon, gerendán, valamint gyűrűn növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat-összeállításban.

A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon.

Látható fejlődés az aerobikgyakorlatok kivitelében és a zenével összhangban történő végrehajtása.

Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában.

Alternatív környezetben űzhető sportok

Az évszakoknak megfelelő rekreációs célú sportágakban és népi hagyományokra épülő sportolási formákban bővülő gyakorlási tapasztalat és fellelhető erősebb belső motiváció némelyik területén.

Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása.

A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok területén jártasság.

A környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése.

A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában.

A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása.

Önvédelmi és küzdőfeladatok

A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása.

A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak kontrollált végrehajtása társsal.

Állásküzdelemben jártasság.

A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása.

A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása.

A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés.

 

8. évfolyam

Természetes és nem természetes mozgásformák

Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában.

Egyszerű relaxációs technikákról tájékozottság.

Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére.

Az erősítés és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete.

Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek.

A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság.

Az eddig elsajátított relaxációs technikák, és a képtudati, szimbolizációs folyamatok összekapcsolása.

Úszás és úszó jellegű feladatok

A tanult két úszásnemben mennyiségi és minőségi teljesítményjavulás felmutatása.

Mellúszás az egyén adottságainak és képességeinek megfelelően.

A vízben mozgás prevenciós előnyeiről, a fizikai háttérről ismeretek.

A vízből mentés alapgyakorlatainak bemutatása.

Felelősségérzet, érdeklődés, segítőkészség kinyilvánítása a vizes feladatokban.

Sportjátékok

Gazdagabb sportjáték-technikai és -taktikai készlet.

Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában.

A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása.

A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése.

A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása.

Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése.

Sporttörténeti alapvető tájékozottság a labdajátékokban.

Atlétika jellegű feladatok

Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása.

Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően.

Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben.

Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a befejező mozgások összekapcsolása.

A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete.

Torna jellegű feladatok

A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban.

Talajon, gerendán, valamint gyűrűn növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat-összeállításban.

A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon.

Látható fejlődés az aerobikgyakorlatok kivitelében és a zenével összhangban történő végrehajtása.

Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában.

Alternatív környezetben űzhető sportok

Az évszakoknak megfelelő rekreációs célú sportágakban és népi hagyományokra épülő sportolási formákban bővülő gyakorlási tapasztalat és fellelhető erősebb belső motiváció némelyik területén.

Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása.

A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok területén jártasság.

A környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése.

A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában.

A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása.

Önvédelmi és küzdőfeladatok

A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása.

A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak kontrollált végrehajtása társsal.

Állásküzdelemben jártasság.

A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása.

A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása.

A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés.