Az utazós csapat kedd reggel már fél hétkor az iskola parkolójában gyülekezett. A busz megérkezése, majd a bepakolás után kezdődött utazásunk. A határ átlépése után aznapi első célunk felé vettük az irányt.
Ez a helyszín Nagyszalonta volt. Ebben a városban elhelyezkedő Csonka-tornyot, azon belül is az Arany János Emlékmúzeumot tekintettük meg.
,,Csonka torony nyúlik a felhőbe,
Rajta pihen a nap lemenőbe’:
Rá-ráveti visszanéző fényét,
Mintha látnám ősapáim vérét.”
Az épületet 1899-ben renoválták. Emeletein kiállításokat rendeztek Arany életútjáról. Ez nem is véletlen, hiszen a költő a szülőfalujában tevékenységeiért nagy elismerésre tett szert. A magyar irodalom egyik legjelentősebb személyének pályafutását több emeleten keresztül mutatták be.
Arany János 1817. március 2-án szüleinek tizedik gyermekeként született. Négyéves korában már megtanult olvasni, tehetségével pedig hamarosan ki is tűnt. 1858-ban választotta az Akadémia tagjai sorába, s hét évvel később már a szervezet titkára volt. Munkássága második évében kapta meg szolgálati lakását, melyet nyugalomba vonulása után is megtarthatott. Innen kerültek fia által a bútorai és személyes tárgyai Nagyszalontára. A berendezett helyiséget itt is láthattuk.
Külön szint volt a róla készült festményeknek. Ezek mellett hírhedt verseinek (pl.: Az elveszett alkotmány, A walesi bárdok, Toldi estéje…) kéziratait nézhettük meg. Még diákjegyzeteit és családja nemesi oklevelét is megtekinthettük.
Látogatásunk végén emléktáblájánál koszorúztunk.
Mielőtt a városhoz értünk volna a Királyhágónál álltunk meg egy rövid időre. A vonulatokban való gyönyörködés után Kolozsvárra indultunk.
A településen két kiemelt dolgot néztünk meg. Az első Hunyadi Mátyás szülőháza volt. Az emléktáblája felkoszorúzásakor röpke ismertetőt kaptunk a személyéről, majd a szobrát tekintettük meg.
Ez Fadrusz István leghíresebb alkotása, ami még a párizsi világkiállításon is megérdemelt jutalmat kapott. A győztes seregén végigtekintő Mátyás mellett balra Magyar Balázs és Kinizsi Pál, jobbján pedig Szapolyai István és Báthory István áll.
Az első éjszaka Torockón szálltunk meg.
