Névadónkról

Fehér Ignác

 Fehér Ignác 1876. július 25-én született Csíkvármegye egy kis településén, Gyergyó­csomafalván. Apja Fehér Miklós, anyja Szilágyi Karolina, akiknek 14 gyermekük született. Ignác negyedikként látta meg a napvilágot. Apja erdőbirtokos, fakitermelő volt, anyja a gyermekek nevelését látta el, ő is a székelyek előkelő családjainak sorából került ki.  A Fehér család a székelyek azon szűk rétegéhez tartozott, amely évszázadokra visszamenően lovas katonai feladatokat látott el a határ védelmében. A Fehér felmenők ismert 18. századi képviselői lófői tisztséget töltöttek be, így jelentős gazdasági hatalommal rendelkeztek; erdőbirtokosok, fakitermelők voltak. Az I. világháborúig megőrizték gazdasági kiváltságuk mellett katonai és székely nemesi voltukat is.

A 19. század végén – mint megannyi székely család – nagyon nehéz helyzetbe került a nagycsalád. A szülők igyekeztek mindent megtenni, a gyermekeknek jó nevelését biztosítani, iskolába járatni őket, azt azonban már nem tudták megakadályozni, hogy iskoláik befejezése után a gyermekeik a környezetükben maradjanak.

Ignác 1892-ben az elemi iskolai és a gimnáziumi tanulmányainak befejezése után iratkozott be a Római Katolikus Tanítóképzőbe. A tanítóképzőben széleskörű tudásra tett szert: hit- és erkölcstant, neveléstant, oktatási módszertant, magyar nyelvet és irodalmat, német nyelvet, alkotmánytant, történelmet, földrajzot, gazdaságtant, számtant és mértant, rajzot, szépírást, éneket, hangszeres zenét tanult, és tanítási gyakorlatokat végzett.

1895. június 19-én Csíksomlyón kapott tanítói oklevelet, melynek megszerzése után, az Arad-megyei Zimándkoz községben lett segédtanító.

Egy évig tanított ebben az iskolában. A következő tanévben az Alföldre került, az akkor Hódmezővásárhelyhez tartozó Mártélyra, tanyai iskolába. Mártélyon csak egy hónapot töltött, mert 1896. november 1-jére meghívás útján az algyői községi iskolához került. Az iskola a község belterületén volt, melyet 1900. január 1-jén államosítottak, így ő állami tanító lett.

                                                oklevél 1oklevél 2
 

Az algyői, akkor még két tantermes iskolába nagyon sok tanuló járt. Volt idő, amikor Fehér Ignác egyedül tanította az összes iskolába járó tankötelest, akiknek száma meghaladta a 120 főt. A két tanterem szűkös lehetőségei miatt az államosítás után nagy energiát fordított arra, hogy megnyerje a község és a tanfelügyelőség támogatását arra, hogy egy új iskola épülhessen a településen. Ez a feladat nem kis nehézség elé állította. A község szegény volt, a lakóinak anyagi ereje nem volt elegendő az állami támogatáshoz, nem volt telek, ahová az épületet emelhettek volna.

Mindezek mellett természetesen tanítani kellett a gyerekeket, a mindennapi iskolában éppúgy, mint az ismétlőiskolába járókat. Különösen fontosnak tartotta azt, hogy akik nem gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, azok a saját környezetükben hasznosítható ismereteket szerezzenek.

Az iskolai gyakorlókertet mintagazdasággá fejlesztette. Itt a tanulók olyan növényféleségek termesztésével ismerkedhettek meg, amelyeket az algyői emberek korábban még nem ismertek, nem termesztettek. A tanulókat megtanította a megtermelt zöldségek, gyümölcsök értékesítésére is. A gyümölcsfákat maga nemesítette, az eladásra érett facsemetéket a község lakosai vásárolták.

1902-ben Karcagon vett részt egy mezőgazdasági továbbképzésen, ahol a kosárfonási ismereteit bővítette. Az 1900-as évek első éveiben a kosárfonást már nemcsak a diákok, hanem a község lakosainak bevonásával is kezdte meghonosítani. Ezt azért tartotta fontosnak, hogy a falu lakóinak télen is legyen pénzkereseti lehetőségük. 1903-ban Bihardiószegen szőlőtermesztési és borászati tanfolyamot végzett. Szőlő­oltványokkal látta el azokat a falusi lakosokat, akik szőlőtermesztéssel kívántak foglalkozni, és megtanította őket a bortermelés és kezelés fortélyaira is.

Fehér Ignác feleségével Gerzsány Emmával és gyermekeikkel: Emmával, Lászlóval és Gézával 1903-ban1898-ban került az algyői iskolához a majsai Gerzsány Emma tanítónő, akivel 1899. november 21-énKiskunmajsán házasságot kötött. Emma a 12 gyerekes Gerzsány család hetedik gyermeke volt, édesanyja Florek Franciska, édesapja Gerzsány Ede szintén tanító volt.

Fehér Ignác feleségével Gerzsány Emmával és gyermekeikkel: Emmával, Lászlóval és Gézával 1903-ban

Ignácnak és Emmának 10 gyermeke született. Először Emma, aki 1918 júniusában szerzett tanítói oklevelet. 1918 őszén spanyolnátha söpört végég az országon és Emma a család kisebb tagjait gondozta. Lelkiismeretes ápolása eredményeként mindegyikük kigyógyult a súlyos betegségből, míg őt már nem lehetett megmenteni. Algyőn temették el.

Fehér Emma sírja az Algyői temetőben

Fehér Emma sírja az Algyői temetőben

A Fehér házaspár a családból hozott ismereteiket is megosztotta a község lakóival. Emma édesanyja a méhészkedés területén látta el tanácsokkal lányát. A házaspár eleinte csak a maguk kedvtelésére és szükségleteik kielégítésére fogott a méhészkedéshez. De néhány év múlva Fehér Ignác szükségesnek találta, hogy ismereteit tökéletesítse, így 1905-ben Gödöllőn részt vett egy méhészeti tanfolyamon, ahol elméleti és gyakorlati ismereteit is elmélyítette.

1900-ban alakult meg Algyőn a Hitelszövetkezet, melynek 1914-ig Fehér Ignác volt a könyvelője. Ezt követően katona lett, majd leszerelés után a maga által alapított Hangyaszövetkezet elnöke volt.

Fehér Ignác nagy teherbírású, és még nagyobb tudású tanító volt, aki fáradhatatlanul dolgozott az iskolában, a Hitelszövetkezetben, nyáron pedig Pallavicini őrgróf birtokán, a cséplőgépeknél. A birtokon ismerkedett meg Tömörkény István édestestvérével, Steingassner József kasznárral.

Fehér Ignác az I. világháborúból hazajövet nem maradt sokáig az iskola alkalmazásában, de felesége 1922-es nyugdíjazásáig a Fehér Iskola igazgatói szolgálati lakásában laktak. A hagyomány szerint az iskolát ezért nevezték Fehér Iskolának.

Fehér Ignác szakvizsgát tett kántorságból, minek eredményeként jogosultságot szerzett a kántori hivatalra. Kántori oklevelét tanítói oklevelének megszerzésével egyidőben kapta meg. Ezt a feladatát is ellátta egész algyői működése mellett: korán reggel, vasárnap és ünnepnapokon a templomban kántorkodott. Ezt a munkáját lelki megnyugvásnak, kikapcsolódásnak tekintette, valamint a hívekkel való és egyben tanítványai szüleivel való kapcsolattartás fontos eszközének.

Fehér Ignác kántori oklevele 1895-ből

Fehér Ignác kántori oklevele 1895-ből

Fehér Ignác 1902-ben kapott megbízást az iskola igazgatói feladatainak ellátására, melyet 1919-ben fejezett be. Ekkor a Hitelszövetkezet elnökének nevezték ki. 1919-ben, végképp elhagyva az iskolát, bekapcsolódott a község két pénzintézetének munkájába és a házipari szövetkezet vezetési feladatainak ellátásába is. 1920-ban háziipari felügyelőnek nevezték ki Csongrád, Csanád, Békés, Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék területein. Tíz év után főfelügyelői beosztást és címet kapott, majd nyugdíjazásáig ebben a munkakörben dolgozott.

Felesége nyugdíjazását követően – 1922-ben – a Fehér család Szegedre költözött. Fehér Ignác 1935. június 30-án ment nyugdíjba, Algyőtől azonban ekkor sem vált meg. A Hitelszövetkezet fennállásának végéig, 1949-ig itt dolgozott.

Elismerései, kitüntetései:

-Fehér Ignác munkaviszonyának 40 éve alatt az iskolában végzett oktató-nevelő munka területén kifejlett tevékenységéért, az algyői emberek jóléti és kulturális felemelkedéséért, erkölcsi színvonalának emeléséért a vallási és közoktatási minisztertől 1912-ben, 1915-ben és 1916-ban miniszteri elismerésben részesült.

-1920-ban kitüntetésben részesítette a Hangyaszövetkezet központja.

-1922-ben elismerő okleveleket kapott a Magyar Gazdaszövetségtől és a Magyar Földhitelintézettől.

-1924-ben díszoklevéllel ismerte el az Országos Központi Hitelszövetkezet az Algyőn végzett kimagasló szövetkezet munkáját.

-1924-ben kormányzói elismerést jelképező Koronás Bronz Érem tulajdonosa lett.

Fehér Ignác három évvel felesége halála után, 1961-ben hunyt el, 86 éves volt.

2011-ben születésének 135., halálának 50. évfordulóján Algyő Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján Algyő posztumusz díszpolgára címet kapta.

Fehér Ignác emléktáblája a Fehér iskola falán

Fehér Ignác emléktáblája a Fehér iskola falán

Algyő első iskolaigazgatója – „az algyői polihisztor” – példaértékű életével és meghatározó pedagógiai munkásságával méltón lett névadója a településen 2011. augusztus 31-én átadott új iskolának.

 

 

 

 

 

A leszármazók

 

A végső nyughely

Ignác nap 2018

Forrás:

Baghyné Makra Ilona: Fehér Ignác – Algyő első iskolaigazgatója

(Szeged : Bába Kiadó, 2003)