Megküzdési stratégiák gyerekekkel
A szorongás, félelem, ijedtség, frusztráció, bizonytalanság, csalódottság, szomorúság, düh, magány a gyerekek érzelmi életének gyakoribb vendégeivé válhatnak társadalmunkban.
Mi felnőttek a saját nehéz érzéseinkkel is meg kell küzdjünk, de közben nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gyerekek még inkább ránk vannak utalva és ők is igénylik, keresik azokat a megküzdési eszközöket, ami segíthet nekik abban, hogy derűs lélekkel tudjanak keresztül menni ezen a mindannyiunk számára sok kihívást rejtő időszakon.
A pszichológiában megküzdési stratégiáknak nevezik azokat a megközelítésmódokat, amelyekkel az emberek akkor élnek, amikor egy megoldásra váró problémával, stresszhelyzettel szembesülnek. Az utóbbi évtizedekben a lélektani kutatás sokat foglalkozott a megküzdési stratégiák feltérképezésével. A megküzdés leggyakrabban alkalmazott módjai besorolhatók két nagy csoport egyikébe: a problémaközpontú vagy az érzelemközpontú stratégiák közé.
Általában a problémaközpontú stratégiák a leghatékonyabbak, ezek ugyanis a stressz forrásának megszüntetésére irányulnak. Amint az ember felismeri a problémát, bátran szembefordul vele, felméri, majd számba veszi a megoldási módokat, valamint saját lehetőségeit, végül mindezek alapján meghatározza, mi az optimális válasz és cselekszik (jobb esetben).
Az eddigi jóllét kutatások megfogalmazásai és ajánlásai szerint a szubjektív jóllét fejleszthető és így tanítható. „Dióhéjban azt mondhatnánk, hogy a boldogság forrása abból fakad, ahogyan viselkedünk, gondolkodunk, és hogy ilyen célokat tűzünk ki magunk elé a mindennapokban.” Ikerkutatásokból vált ismertté, hogy a boldogság 50%-ban genetikailag öröklött, 10%-ban határozzák meg a külső körülmények a boldogságszintünket, 40%-ban pedig rendelkezésünkre áll az a „játéktér”, amelyben a viselkedésünkkel, a szándékos tetteinkkel határozhatjuk azt meg. „Akármilyen banálisnak vagy közhelyszerűnek hat, a boldogság minden másnál inkább egy elmeállapot, önmagunk és a külvilág észlelésének és megközelítésének módja.” Kutatók megfogalmazása szerint a boldogság az idegrendszerünkön múlik. A boldogság, a mentális egészség és a globális jóllét szoros összefüggésének bizonyítékai felhívják a figyelmet arra, hogy a pozitív élményállapotok megteremtésének, fenntartásának és fokozásának módszertanát, stratégiáinak és technikáinak oktatását a boldogságórák keretében el lehet sajátítani.
Ez a célunk a napközis foglalkozásokon, ezt szeretnénk megvalósítani!
Megyesi Anikó Napközis munkaközösségvezető
rbt 
rbt 
rbt 
rbt 
rbt 
rbt 
rbt 
rbt 
rbt 
rbt 
rbt 
